40 zebrapinty éli az életét három hónapig a Barbican kiállítóterében fűcsomókkal beültetett, homokos szigetekre telepített elektromos gitár- és cimbalom posztamenseken. A gyönyörű kis tollas lények spontán mozgása és élettevékenysége az érzékeny húrokon a termet körülvévő hangszórókból komplex hangtérré áll össze.
Ez a zene nem kompozíció, nem struktúra, nem dallam. Ez a zene az önfeledt, szabad élet zenéje, ahol a folyamatos élettevékenység motívumai lazán ismétlődnek, interferálnak. A fűszálak igazgatása, a tipegés a húrokon, a megérkezés különböző fajtái: a suhanó rállebbenés, a zuhanó dobbanás; az elrugaszkodás dinamikus és könnyed változatai, a helyezkedések és a tollászkodások adják az alapelemeket, mintákat, amelyek állandó vibrálása és kompozíciónélkülisége elbűvölő, megnyugtató hatással van a szemlélőre. A finom, puha testek és a csodálatos színű tollazatok a férfias hangzású, professzionális hangszerekkel együtt esztétikei örömet okozó ellentétet alkotnak: a látvány és a hangzás együttese valami könnyed, súlytalan boldogságfélével teliti meg az embert.
Meditatív élmény.
